A belső kritikus

A hang, amelyik siettet, értékel, összehasonlít – és közben meg van győződve róla, hogy megvéd.

Bármily meglepő, ez a hang nem az ellenséged. Ám ha nem érted, könnyen átveszi az irányítást.

Miről szól ez valójában?

A belső kritikus nem egyszerű önkritika. Ez egy belső szabályozó rendszer.

Egy hang, ami eredetileg védeni akart:

– a hibáktól,

– a kirekesztéstől,

– a megszégyenüléstől.

Csakhogy idővel túl hangossá válhat. Ami már nem segít, hanem akadályoz.

Ez most arról szól, hogy megértsd ezt a rendszert. Ne elhallgattatni próbáld (ezzel csak felhangosítod) – hanem átvedd tőle a kormányt.

Hogy jelenik meg a belső kritikus a különböző típusoknál?

A belső kritikus mindenkiben jelen van, ám nem ugyanazon a hangon szól.

Az Enneagram típusod meghatározza:

– mit kér rajtad számon,

– mitől próbál megóvni,

– és mitől félsz a leginkább.

Válaszd ki a hangot, amelyik ismerősen cseng.

A belső kritikus hangja: „Nem vagy elég jó. Még mindig nem vagy elég tisztességes, rendezett, erkölcsös.”

Mit kér számon? Hibákat, tökéletlenségeket, elhajlásokat.

Mitől próbál megóvni? A bűntudattól, a szégyentől, mások vagy önmagad ítéletétől.

Legnagyobb félelem: Rossznak lenni – erkölcsileg elbukni.

Belső munka fókusza:
– Megengedni a tökéletlenséget.
– Átdolgozni a fekete-fehér gondolkodást.
– Kapcsolódni a testhez és a jelen pillanathoz, nem csak az elvárásokhoz.

A belső kritikus hangja: „Nem vagy szerethető, ha nem vagy hasznos. Muszáj bizonyítanod a szerethetőségedet.”

Mit kér számon? Önzést, elzárkózást, mások „elhanyagolását”.

Mitől próbál megóvni? Az elutasítottságtól, a szeretet elvesztésétől.

Legnagyobb félelem: Szeretet nélkülinek lenni.

Belső munka fókusza:
– Elválasztani az értéket a hasznosságtól.
– Saját szükségletek felismerése, megengedése.
– Feltétel nélküli önszeretet gyakorlása.

A belső kritikus hangja: „Nem érsz semmit, ha nem vagy sikeres. A teljesítményed határozza meg az értékedet.”

Mit kér számon? Kudarcot, gyengeséget, hatékonysághiányt.

Mitől próbál megóvni? A kudarctól, a értéktelenségtől.

Legnagyobb félelem: Értéktelennek lenni.

Belső munka fókusza:
– Az identitás elválasztása a szerepektől.
– Az „elég vagyok” érzésének elmélyítése.
– Hiteles önkifejezés – nem csak a sikerre optimalizálva.

A belső kritikus hangja: „Hiányzik belőled valami. Te más vagy – nem vagy elég jó, nem vagy egész.”

Mit kér számon? Közönségességet, hétköznapiságot, érzelmi kiegyensúlyozottságot.

Mitől próbál megóvni? A jelentéktelenségtől, érzelmi elszürküléstől.

Legnagyobb félelem: Létezési hiányérzet – hogy nincs valódi helyed a világban.

Belső munka fókusza:
– Az identitás nem az érzelmi különlegességből fakad.
– Hála a jelen pillanatért, nem csak a hiányra figyelni.
– Érzelmi állandóság és önelfogadás építése.

A belső kritikus hangja: „Ne ne engedd magad túl közel másokhoz érzelmileg vagy kapcsolatilag, vonulj vissza – nem vagy felkészült, nem vagy biztonságban.”

Mit kér számon? Érzelmi igényeket, „felesleges” kapcsolódást.

Mitől próbál megóvni? Kiürüléstől, kontrollvesztéstől.

Legnagyobb félelem: Hogy nem tud elég lenni, ha adnia kell.

Belső munka fókusza:
– A bőség és az elegendőség érzésének belső megerősítése.
– A test és az érzelmek integrálása a tudás mellé.
– Kapcsolódásban is biztonságot keresni, nem csak távolságban.

A belső kritikus hangja: „Ne bízz – valami biztosan elromlik. Legyél résen, készülj a legrosszabbra.”

Mit kér számon? Naivitást, vak bizalmat, „felelőtlenséget”.

Mitől próbál megóvni? Veszélytől, árulástól, kiszámíthatatlanságtól.

Legnagyobb félelem: Hogy egyedül marad a félelmeivel.

Belső munka fókusza:
– A belső biztonság forrásának megerősítése.
– Megtanulni különbséget tenni félelem és intuíció között.
– Fokozatosan bízni – önmagában és másokban.

A belső kritikus hangja: „Ne állj meg, ne szomorkodj – az túl fájdalmas lenne. Váltani kell, új élmény kell.”

Mit kér számon? Negativitást, „lehúzós” érzelmeket, korlátozást.

Mitől próbál megóvni? Fájdalomtól, ürességtől, lekötöttségtől.

Legnagyobb félelem: Hogy hiányban és szenvedésben ragad.

Belső munka fókusza:
– A fájdalom is része az élet teljességének.
– Megállni, elmélyülni, nem csak menekülni.
– A valódi öröm mélységből fakad – nem csak ingerből.

A belső kritikus hangja: „Ne mutass gyengeséget. Ne engedd, hogy irányítsanak – különben elveszel.”

Mit kér számon? Sebezhetőséget, engedékenységet, „gyengeséget”.

Mitől próbál megóvni? Kontrollvesztéstől, árulástól, dominanciától.

Legnagyobb félelem: Hogy sebezhető és tehetetlen.

Belső munka fókusza:
– A sebezhetőség nem gyengeség – hanem kapcsolódási lehetőség.
– Erő és nyitottság együtt létezhet.
– Lágyulás – belül és kívül.

A belső kritikus hangja: „Ne zavarj – a konfliktus csak bajt szül. Tűnj el egy kicsit, az a biztos.”

Mit kér számon? Túlzott jelenlétet, igényeket, konfliktuskeresést.

Mitől próbál megóvni? Összeütközéstől, elutasítástól, belső feszültségtől.

Legnagyobb félelem: Hogy a kapcsolatok "békéje" felbomlik miatta.

Belső munka fókusza:
– Az önazonosság nem konfliktus, hanem élő jelenlét.
– Saját akarat, vágyak, vélemények felvállalása.
– A saját létezés jogának belső elismerése.